Ha meghalljuk Halimba település nevét, nem válik azonnal ismertté és turistaútak sem hálózzák be. Persze néhány évtizeddel ezelőtt - a geológiai, bányászati erőforrásai miatt - ez más képet mutathatott. Erről elég "csak" annyit, hogy a II. világháború alatt erősen meglódult az alumíniumérc iránti kereslet, amely a későbbiekben is kiterjedt kutatásokat eredményezett. Ennek következtében a Bakony délnyugati lábánál fekvő település - Halimba - határában a halimbai medencében, Európa egyik legnagyobb kitermelésű bauxitbányája került beindításra. Az intenzív bányászati időszakokban (1980-as évek) Magyarország a világ 8. számú bauxittermelője volt. Az összetett, de nagyon fontos környezetvédelmi követelményeknek történő megfelelés érdekében, hazánkban gyakorlatilag leállt az alapanyag kitermelése.
A bányászat befejeződése után néhány évig nem volt különösebb érdeklődés a település iránt. Mivel Halimba és környéke gazdag földtudományi és élő természeti értékekben, ezért lelkes szakemberek segítségével négy új tematikus geotúra-útvonalat alakítottak ki. Az útvonalak a geológiai értékeket és természeti látnivalókat tárják fel külön-külön, de akár egybefűzhetően is. Mi ebben leírásban a bányászat/geológia szempontjából érdekes piros, Malom tanösvényt jártuk be.
Gépkocsinkat Halimbán a Kossuth utcában hagytuk hátra (GPS koordináták: 47.033791, 17.533970). Innen gyalog a Petőfi utcába tértünk be, ahonnan aztán már csak követnünk kellett az általunk kiválasztott Piros T jelű tanösvényt. A falut elhagyva remek erdős területen át érünk el a Malom-völgyi pihenőparkig, ahol akár piknikezhetünk is. A pihenőtől az esőbeálló ház feletti hegyoldalon rövid, kissé meredekebb útvonalon kapaszkodhatunk fel egy hatalmas rét platójára. Itt csodás nyílt kilátás tárul fel a környező tájegységre. Folytatjuk útunkat, ahol az úton a kátyúkban és mélyedésekben már feltűnnek az árulkodó vörös bauxitfoltok. Pár lépés után már az egykori bánya peremén találjuk magunkat. A peremről a tanösvény leereszkedik a bánya legaljára, egy kicsit meredeken, de jól tapadó cipőben könnyen le lehet jutni oda (esős időben a csúszós, bauxitsáros talaj miatt nem ajánlott a bánya bejárása!). Lent kopottnak tűnnek a jelzések, és vörösek is a portól, de azért lehet követni őket. Eltévedni nem nagyon lehet, mert bármerre fordulunk - persze kellő óvatossággal - mindenhol ki tudunk jutni a peremre. Miután felemelkedtünk a bánya másik oldali peremére a jelzést követve érhetünk vissza a kiindulási pontunkra.
(Bejárva: 2024.04.13-án)
0 Megjegyzések