Ódörögd Zalahaláphoz tartozó néhány házból álló külterület, ahol a középkorban egy Tótdörögd nevű település állt. Ódörögd legrégibb említése egy 1238-ból fennmaradt oklevélből való, Tót-Dörögd formában. A török hódoltság idején mindenestől elenyészett, hűlt helyét sem lehet felkutatni. A 19. század közepén Deák-pusztának nevezték a birtokot, a zalai Deák és Hertelendy családok számos környékbeli javainak egyikeként. A ma már csak néhány lelakott házból és rozsdatemetővé lett gazdasági udvarból álló egykori uradalmi majortól északnyugatra, sűrű tölgyes-fenyves erdővel övezett tisztáson pillanthatjuk meg a tornyos templomot.
A romjaiban is méltóságot mutató, félig-meddig tört kőből, nagyobb részt téglából készült épület gótikára hajazó nyolcszögletű tornya felébreszt a szemlélőben némi középkorérzést. Alatta az újkori bejárat és a barokk ablakok látványa, valamint az épület tájolása azonban egyértelmű választ ad a kérdésre: az apszis keletnek tájolása az ókori keresztény építészet korszakától a 17. századig a liturgia szent kötelessége volt. Ennek ellenére a romról, illetve annak megépítéséről semmiféle irat nem lelhető fel.
Azonban a rom felkeresése és megtekintése így is élményt nyújt azon kirándulóknak, akiket érdekelnek az ország és ezen belül is a Balaton környékén található templomromok megtekintése.
Autónkat a 46.949246, 17.410839 GPS koordinátánál hagyjuk hátra, ahonnan jelzetlen úton a birkaistállók mellet elhaladva, majd balra tartva, végül az erdőbe jobbra betérve találhatjuk meg a templomromot (az út teljes hossza mintegy 900 méter).
0 Megjegyzések